Germán Istenek




Az istenek honában van egy óriási kőrisfa, az Yggdrasil. Koronáján fellegek fészkelnek, innen hull a harmat hegyre és völgyre. Törzse alatt egy tágas terem, itt lakik a három sorsistennő. Ők szabják meg az emberek születését és halálát. Ezek a sorsistennők reggeltől estig róják a fába a titokzatos írásjeleket, a rúnákat. A fa egyik gyökere az istenek honába nyúlik, a másik az óriások honába, a harmadik pedig a törpék honába vezet. Az óriások országában a fa gyökere alatt van Mimir óriás kútja. Aki ebből iszik, az a legbölcsebb az istenek és em­berek között. Mondják, hogy csak Odinnak, a főistennek sikerült ebből a kútból innia, de cserébe zálogul adta egyik szemét. A fa törzse alatt egy másik kút is van, oda járnak inni az istenek lovai. Odin főisten nyolclábú lova, a Sleipnir vezeti őket. Koro­nájában bölcs sas ül, a sas két szeme közt pedig egy vércse. Mókus fut fel és alá a kőrisfa törzsén. Ágai közt csodálatos szarvasok legelnek. Annyi kígyó van a fa gyökerei között, hogy nem is lehet megszámolni őket. A gyökereket a sorsistennők öntözik, hogy ne száradjanak ki, a víz, amellyel öntöznek, olyan szent, hogy aki csak hozzáér, hófehérré válik. A fa mézet harmatozik, méhecskék szívják az édes nedűt. A fa alatt levő csodakútban két hattyú úszik, ezektől származik minden hattyú a vizekben. Tündérekről is hallott a király. A világosság tündéreiolyan szépek, mint a nap, kastélyukban aranyból vannak a falak, ezüstből a ház­tetők. Az éjszaka tündérei viszont feketék, mint a szurok. A szél pedig onnan jön, hogy az ég északi határán ül egy óriás, sashoz hasonló. Ha meglebegteti szárnyát, hatalmas szél támad.


Az Ázok tizenketten vannak. Királyuk Odin, felesége Frigg. Az ő fiuk az erős Thór, akinek házában ötszáznegyven szoba van, ez a legnagyobb ház a világon. Thór fogatát két kecskebak húzza. Sok kincse is van Thór istennek. Övé a csodakalapács, a Morzsoló, amellyel az istenek a jég­óriások ellen küzdenek. Ha erős kalapácsát megforgatja, az emberek azt mondják, dörög az ég. Egy csodaöve is van Thórnak, ha azt fel­veszi, az ereje hétszeresére nő. Kesztyűje vasból van, ezt húzza kezére, ha a kalapáccsal ütni akar. Az istenek között a legjobb és a legszebb a szőke Baldr, a napisten. Ő a legokosabb az Ázok között, fenn az égen lakik, s nem tűri maga körül a szennyet és a sötétséget. Niörd uralkodik a szél és a tengerek fölött, ő irányítja a hajók útját. Két gyermeke van: Freyr és Freyja. Freyja az életet adó erőt,ő teszi termékennyé a földet. A szép Freyja istennő macskáktól vont fogaton utazik, ő védi a házasságot, s az esküvők idején hozzá zengenek ifjak és leányok szép énekeket. A háború istene Tyr, hozzá fohászkodnak a csatában a harcosok. A legravaszabb az istenek között Loki. Minden csel és csalfaság az ő agyában születik meg, bajt hoz istenre és emberre egyaránt, de ravasz cselt eszel ki akkor is, ha az isteneket óriások támadják meg. Az istenek egy másik csoportját Vánoknak nevezik, ezek egyszer harcba keveredtek az Ázokkal. Amikor békét kötöttek, felvágták erüket, s a vért egy közös tálba csorgatták. Ehhez azután mézet kever­tek az Ázok pedig ebből az isteni italból emberi alakot formáltak ki, és Kvaszirnak nevezték. Kvaszir mindenre tudott feleletet adni, ami a múltban történt, s a jövőben történni fog. Ezt a Kvaszirt két törpe orvul megtámadta és megölte, mert azt hitték, hogy így tudása birto­kába jutnak. Vérét egy tálba csorgatták. Csakhogy Odin új életre tá­masztotta Kvaszirt, véréből pedig varázsitalt készített; aki Kvaszir véréből iszik, tudós és költő lesz. Az Ázok szolgái a törpék, akik a kardokat, arany ékszereket ková­csolják az istenek számára. Szolgálólányaik, a harc tündérei a valkű­rök, akiket Odin a csatába küld, ők segítenek elnyerni a győzelmet, ők vezetik a halott harcosokat a szivárványos hídon át aValhallába.